Hogyan keményednek ki a Loctite szilikonok és poliuretán ragasztóanyagok?
Ezeknek a Loctite ragasztóanyagoknak és tömítőanyagoknak a polimerizációját (a legtöbb esetben) kondenzációs reakció, a levegőnedvességgel végbemenő reakció idézi elő.
Ehhez a csoporthoz két általános kémiai anyag tartozik: szilikonok és poliuretánok
Szilikonok
Ezek a nyersanyagok szobahőmérsékleten, a levegőnedvességgel végbemenő reakció útján vulkanizálódnak (Raumtemperaturvulkanisierung (RTV) = szobahőmérsékleten végbemenő vulkanizálódás). Összehasonlítva a ciánakrilátok anionos reakciójával, amelynél a nedvesség semlegesíti a stabilizátort, a szilikonok a vízmolekulát használják a térhálósodáshoz. ez azt jelenti, hogy a nedvességnek a szilikonba azon a helyen kell behatolnia, ahol a vulkanizálódás végbemegy. Amikor a vízmolekula a szilikonmolekulák közötti résbe beépül, egy melléktermék szabadul fel. A kikeményedés kémiájától függően a felszabaduló melléktermék lehet savas (pl ecetsav), bázikus (pl amin) vagy semleges (pl oxim vagy alkohol).
Ezeknek a ragasztóanyagoknak a kikeményedési sebessége elsődlegesen a relatív levegőnedvességtől függ.
A kikeményedési mechanizmus sajátságos volta vezet ahhoz, hogy a szilikonok a ragasztás külső tartományából a belső tartomány felé vulkanizálódnak. A nedvességnek a térhálósodás helyére való vándorlásának szükségessége a kikeményedés mélységét 10-15 mm-re korlátozza.
A szilikon-elasztomerek (vagy kikeményedett szilikonok) általában az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek:
- rendkívüli hőmérséklet állóság ( több mint 230 C)
- elasztikus, viszkózus, nagy nyúlás
- alacsonytól közepes E-modul
- hatékony tömítés számos folyékony közeggel szemben
- kiváló hézagkitöltő képesség
Poliuretánok
A poliuretánok olyan mechanizmus alapján keletkeznek, amelynél víz (szokás szerint) olyan anyaggal lép reakcióba, amely izocianát csoportokat tartalmaz. Mint ahogy a szilikonoknál is, a vízmolekulának azon a helyen kell a ragasztóanyagba hatolnia, ahol a térhálósodás végbemegy. Ez ugyanahhoz a kikeményedési viselkedéshez vezet, melyet a szilikonok is mutatnak, azonban melléktermékek kibocsátása nélkül. A kikeményedési sebesség - mint a szilikonok kikeményedésénél - a relatív levegőnedvességtől függ.
A poliuretánok általában az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek:
- nagyon jó szívósság
- rugalmasság, nagy nyúlás
- kitűnő hézagkitöltő képesség
- a kikeményedés után festhetők
- kiváló kémiai ellenállóképesség
A legjobb és legtartósabb tapadás eléréséhez megfelelő tisztító és primer (tapadást elősegítő anyag) alkalmazása javasolt. A felülettől függően eltérő primereket alkalmazunk.