A legfontosabb menettömítés típusok
A menettömítések megakadályozzák a gázok és folyadékok eltávozását a csőkötésekben. A rezgőmozgások és a váltakozó nyomás- és hőmérsékleti terhelések miatt a csőkötések a "dinamikus" rendszerekhez tartoznak.
Tömítéstípusok
Nem kikeményedő tömítőmasszák: A menetes csatlakozások spirális alakú szivárgási csatornáinak tömítésére szolgáló egyik legrégebbi eljárás. Ezek olyan paszták, melyeket olajokból és töltőanyagokból készítenek.
Előnyei: Bár kenik a kötéseket és kitöltik a csavarmeneteket, mégsem nyújtják a rögzítés előnyét
hátrányai: Nyomás hatására kisajtolódnak, rossz a közegállóságuk, és nem megfelelőek a hengeres menetekhez
Oldószert tartalmazó tömítőmasszák:
Tömítőmasszák csőmenetekhez, melyek az oldószerek elpárolgásával szilárdulnak ; szintén régi eljárás menetes csatlakozások tömítéséhez.
Előnyei: Kenőhatásúak, a kis hézagokat kitöltik és nem sajtolódnak ki egykönnyen.
Hátrányai: Kikeményedéskor zsugorodnak, mivel az oldószerek elpárolognak. A szabad hézagok csökkentéséhez a csavarkötések utánhúzása szükséges. a rögzítés súrlódáson alapszik
PTFE-szalag:
Legismertebb képviselője a Teflon szalag. Kezdetben jó tömítőhatást nyújt és ellenálló az agresszív kémiai közegekkel szemben. Az egyetlen szerves tömítőanyag, amely gázalakú oxigén jelenlétekor alkalmazható.
Előnyei: Kenőanyagként hat, nagy előfeszítést enged meg és oldószerekkel szemben ellenálló
Hátrányai: a kioldás irányában is kenőhatású, vagyis a csavarkötések maguktól kilazulhatnak. A dinamikus terhelések meggyorsíthatják a tömítőszalag megfolyását, ami egy bizonyos idő után szivárgásokhoz vezet. A kenőhatás lehetővé teszi túl nagy előfeszítő erő alkalmazását, ami túlságosan nagy feszültséghez vagy a kötés töréséhez vezet. Hidraulikus rendszerekben gyakran nem lehetséges a teflon-szalag alkalmazása a szálasodás miatt, mivel a leváló szálak fontos nyílásokat tömhetnek el, és ez rendkívül költséges javításokhoz vezet.
Alkalmazkodóképes fémek:
Itt nem tényleges tömítésről van szó. A tervezők gyakran szárazon tömítő csőmenetet írnak elő, amihez elméletileg nincs szükség járulékos tömítőanyagra.
Előnyei: Pontosan megmunkált csavarkötéseknél hatásos a konstrukció
Hátrányai: Magas gyártási költségek és nehezen betartható tűrésel
Loctite tömítőanyagok:
A Loctite anaerob tömítőanyagai oldhatatlan, szívós műanyaggá keményednek ki, amely a csavarmeneteket kitölti és így az előfeszítő erőtől függetlenül megakadályozza a szivárgást
Előnyei:
- szereléskor kenőhatás kifejtése
- megbízható tömítőhatás az előfeszítéstől függetlenül
- tömítés egészen a cső repedéshatáráig
- ellenőrzött kilazulási nyomaték biztosítása több éven keresztül
- könnyen letörölhető a felületről, mivel kikeményedés csak magában a kötésben következik be
- hidraulikus rendszerek kritikus csatlakozásaihoz is jó, mert töltőanyag nélküli
- tömített menetekre számítva kedvező fajlagos árfekvésű tömítőanyag
- egyszerű adagolhatóság gyártósoroknál
- egyes változatai előzetes bevonásra használhatók
Hátrányai:
- oxigén és erős oxidálószerek jelenlétében nem alkalmazható
- 200 C feletti hőmérsékleteken való tömítésre nem alkalmas
- M80 (R3") feletti átmérőjű csőrendszereknél rendszerint nem alkalmazható