FIP-felülettömítések (Formed-In-Place) - Karbantartás és javítás
Szétszerelés és tisztítás
Néha szükségessé válik a FIP-felülettömítésekkel tömített alkatrészek szétszerelése. Az RTV-szilikonok és az anaerob felülettömítések elég nagy ellenállást fejthetnek ki a nyíróerőkkel szemben. Az alkotóelemek szétválasztásához javasolt nyíró- vagy lefejtő igénybevételt létrehozni az alkatrész egyik oldalán történő megemelésével, oly módon, hogy az alkotóelemek elhajlás vagy sérülés nélkül szétválaszthatók legyenek. Öntvényeknél a leemeléshez bevágások kiképzése ajánlott.
Az újratömítés eredményességét csak a tömítőfelület előzetes megtisztításával lehet biztosítani. A régi tömítőanyagokat a tömítendő felületről maradéktalanul el kell távolítani. A tömítőanyag maradványok fellazításához vagy feloldásához kémiai tömítőanyag-eltávolítókat lehet beszerezni. Alumínium vagy műanyag felületeken nem alkalmazhatók csiszolóanyagok vagy drótkefék. Kizárólag műanyag hántolókat szabad használni a karimafelület sérülésének elkerülése céljából. A felületet olyan hatékony oldószerrel kell megtisztítani, amely maradéktalanul elpárolog. Nem használhatók olyan ásványolaj tisztítóanyagok vagy tisztítóbenzin, melyek a felületen lerakódást okoznak és ezzel az adhéziós hatást csökkentik.
Újbóli tömítés javításnál
Az alkatrész szerelésekor a készülékre előírt szerelési sorrendet be kell tartani. A tömítőanyag határozza meg az alkatrészek illesztésének időbeni lefolyását. Ha RTV szilikonokat hordtunk fel egy osztóhézagban, az alkatrészeket azonnal szerelni kell. Anaerob tömítőanyagok egy ideig állhatnak szabadon., sohasem szabad azonban a karima ellendarabra helyezni az alkatrészeket anélkül, hogy a csavarokat az előírt forgatónyomatékkal meg ne húznánk. Az ellendarab és az anaerob anyag érintkezési helyein a tömítőanyag részleges kikeményedése indulhat meg.
A tömítőanyagot csak az egyik karimafelületre kell felhordani. Ahhoz, hogy a tömítőanyag az osztóhézagot hatékonyan tömítse azt a megfelelő helyre kell felhordani. A tömítőanyagot esetleg a csapok és a menetfuratok köré is fel kell hordani.
Egy csík felhordásánál a kartust vagy tubust a karimafelület felett kis távolságban kell tartani, és így kell a csíkot az alkatrészre helyezni. Az adagolócsúcs nem érintkezhet közvetlenül a felülettel, mert különben sokkal nehezebben ellenőrizhető a csík alakja. A szilikonanyagok felvitelénél a lehető leggyorsabban kell eljárni.
A csíkot egyenletes vastagság, légzsákok és kihagyások szempontjából meg kell vizsgálni. Az ilyen hibákat, amilyen gyorsan csak lehet, korrigálni kell.
Ne használjunk több tömítőanyagot, mint amennyi az osztóhézag tömítéséhez szükséges. A javasolt csíknagyságot kell felhordani. Túl sok tömítőanyagnál a felesleg az osztóhézag mindkét oldalán kisajtolódik. Az anaerob anyagokat a külső éleken problémamentesen le lehet törölni. Szilikonoknál azonban ez nem javallott, mert egyes alkalmazásoknál a hézagot formazáróan letömítik. Ha túl sok anyagot eltávolítunk, fennáll a szivárgás veszélye. A kötés belső oldalán lévő szilikon felesleg hajlamos a leszakadásra és eltömheti a járatokat és/vagy szűrőket.
Ha a kötést szivárgás szempontjából ellenőrizni kell, a szerelés után legalább 45 percig várjunk. A vizsgálatot csak a lehető legkisebb nyomással a lehető legrövidebb ideig végezzük.